IKEA – miért mi szereljük össze, amit megvettünk?

Bemész egy áruházba, végigsétálsz egy komplett lakáson, eszel egy svéd húsgolyót, aztán leveszel egy lapos dobozt a polcról. Hazaviszed, becipeled, kibontod – és még neked kell összeszerelned.

Ha ezt valaki üzleti ötletként előadja az 1950-es években, talán kinevetik.

Az IKEA mégis részben ebből épített világhírű márkát.

Egy 17 éves fiú négy betűje

Ingvar Kamprad mindössze 17 éves volt, amikor 1943-ban Svédországban megalapította vállalkozását. Kezdetben nem bútorokat árult, hanem többek között tollakat, pénztárcákat és képkereteket.

A névhez sem kellett reklámügynökség.

Ingvar Kamprad + Elmtaryd, a családi gazdaság + Agunnaryd, a település neve.

Így született meg az IKEA.

A bútorok 1948-ban jelentek meg a kínálatban, az ötvenes évek elején pedig elindult az IKEA-katalógus. A cél már ekkor világos volt: jó formájú, használható bútorokat kínálni olyan áron, amelyet sokan megengedhetnek maguknak.

A nagy ötlet egy asztallábbal kezdődött

A bútorok szállítása azonban drága volt. Sok helyet foglaltak, ráadásul könnyen megsérültek.

1956-ban Ingvar Kamprad és Gillis Lundgren tervező a LÖVET nevű asztalnál egyszerű megoldáshoz nyúlt: levették a lábait, hogy könnyebb legyen szállítani.

Ebből nőtt ki az IKEA egyik legfontosabb ötlete: a lapos csomagolás és az otthoni összeszerelés.

A bútor kisebb helyet foglalt. Egyszerűbb lett raktározni és szállítani. A költségek csökkentek.

Cserébe a munka egy része átkerült a vásárlóhoz.

Az IKEA tulajdonképpen azt érte el, hogy mi dolgozzunk – és közben úgy érezzük, hogy jól jártunk.

Nem áruházat, hanem rendszert építettek

1958-ban Älmhultban megnyílt az első IKEA-áruház, 1960-ban pedig már étterem is működött benne.

Idővel összeállt az a világ, amelyet ma szinte bárhol felismerünk: berendezett szobák, önkiszolgáló raktár, lapos dobozok, svéd nevek, kék-sárga arculat – és persze a húsgolyó.

Utóbbi sem jelentéktelen részlet. Az IKEA Museum szerint az étel a svéd terméknevek és a kék-sárga áruházak mellett a márka svéd identitásának egyik legerősebb elemévé vált.

Vagyis az IKEA már régen nem egyszerűen bútorokat árul.

Egy felismerhető IKEA-élményt árul.

És még az imbuszkulcs is a történet része

Talán éppen ez az IKEA egyik legnagyobb márkaépítési húzása.

A vásárló részt vesz a folyamatban. Kiválasztja. Megkeresi a raktárban. Hazaviszi. Kibontja. Összerakja.

Néha közben káromkodik egy kicsit.

Aztán hátralép, ránéz, és azt mondja:

„Kész.”

És az a bútor ettől egy kicsit már az övébb.

Egy 1956-os szállítási problémából így lett egy olyan üzleti modell, amelyet ma a világ jelentős részén négy betűből felismernek.

IKEA.

Ez a CÉGÉR, a Trió Dekor márkatörténeti magazinja. Történetek márkákról, reklámokról és vállalkozásokról.

A történetek mögött mindig ott van egy márka. Az IKEA története pedig jól mutatja: egy erős márka nemcsak arról szól, mit adsz el – hanem arról is, hogyan csinálod.

A Trió Dekor 20 éve segít abban, hogy a vállalkozások felismerhetővé és megjegyezhetővé váljanak.

20 év tapasztalat. Logótól a honlapig. Minden egy helyen.